Giubileo 2025: elkezdődtek a szent év előkészületei
Jubileumi évre készül a katolikus egyház 2025-ben, ami már idén december 24-én elkezdődik. Ferenc pápa a római Szent Péter bazilika szent kapujának megnyitásával indítja el az évet, amelyre magyar nyelvű programokkal, magyar misékkel és magyar zarándokházakkal is várják a hazánkból indulókat. Aki szeretne részese lenni ennek a különleges zarándokévnek annak érdemes már most foglalnia mert hívők tízmilliói látogatnak el Rómába ebben az időszakban.
Videó a következő linken megtekinthető: https://video.hirtv.hu/embed/289046
Forrás: hírTV
Bemutatták a 2025-ös szentév honlapját és naptárát
A Szentszék Sajtótermében május 9-én, kedden tartott sajtótájékoztatón az Evangelizáció Dikasztériuma bemutatta a tervezett projekteket és az eddig elvégzett előkészítő munkát: a hivatalos szentévi naptárat, a weboldalt és a mobilalkalmazást, továbbá bejelentette a jubileumi himnusz versenyének győztesét.
December 10-én (11.00 órakor) a római Szent Franciska Bazilikában(Basilica di Santa Francesca Romana) szentmisét mond Varga Lajos váci segédpüspök. A szentmisét a Via Lucis kiállítás megnyitója követi.
A sajtókonferencián felszólalt Rino Fisichella érsek, a dikasztérium korábbi prefektusa, aki a szentévet illetően a Vatikán részéről a felkészülés koordinálásáért felelős szekció vezetője. Hangsúlyozta, hogy az előkészületek teljes sebességgel zajlanak, s már jelentős eredményeket értek el. Megkezdték az olasz kormánnyal és Lazio régió, valamint Róma városának hatóságaival az operatív találkozók sorát, hogy megvitassák a szükséges infrastruktúra megteremtését, amely megkönnyíti a zarándokok millióinak fogadását, akik 2025-ben várhatóan ellátogatnak az Örök Városba. Az elmúlt évben a vatikáni dikasztérium négy bizottságot és egy műszaki testületet hozott létre az általános program körvonalazására.
A négy bizottság között szerepel egy lelkipásztori bizottság: a munkacsoport a Római Kúria minden egyes dikasztériumának és egyes egyházi szervezeteknek a lelkipásztori kapcsolattartó képviselőiből áll. Célja, hogy előkészítő kezdeményezések előmozdítása, kiváltképpen a helyi egyházakban. Ezenkívül kulturális bizottságot is hoztak létre a kulturális tevékenységek előmozdítására és összehangolására, ideértve a kiállításokat, koncerteket és előadásokat, amelyek a zarándokok lelki élményeit gazdagítják.
Az első kulturális felkészítő program szeptemberben lesz, a spanyol reneszánsz művész, El Greco három remekművét, a Krisztus megkeresztelése, A keresztet hordozó Krisztus és aKrisztus áldása című alkotásokat állítják ki a Vatikánban. Ez az első „szimbolikus esemény” – mondta Fisichella érsek – arra ösztönzi a látogatókat, hogy gondolkodjanak el a „Krisztusba vetett reményről” a 2025-ös szentév témájához kapcsolódva, amelynek mottója: A remény zarándokai. A szentévi előkészítő kezdeményezések magukban foglalják a hagyományos 100 betlehemi jászol a Vatikánban kiállítást is, amely Rómában a karácsonyi időszakban tartott népszerű, évente megszervezett rendezvény. A világ minden tájáról, köztük Magyarországról is érkező betlehemi jászlakat állítanak ki.
A dikasztérium információs és kommunikációs munkáját kommunikációs bizottság támogatja, amely különféle lapok újságíróit, tudósokat és médiaszakértőket tömörít. Az ökumenikus bizottság pedig nemcsak támogatja a vallásközi párbeszédet a reményről, a szentév központi témájáról, hanem hozzájárul a dikasztériummal együtt a Niceai Zsinat, az egyháztörténet első krisztológiai zsinata 1700. évfordulójának megünnepléséhez is, amely szintén 2025-re esik. Az elmúlt hónapokban már megvalósult az a cél, hogy a Vatikán szentévi előkészítő projektjeibe bevonják a világ minden táján található egyházmegyéket. A dikasztérium már találkozott az olasz egyházmegyék 212 küldöttével és a püspöki konferenciák 90 képviselőjével – mondta Fisichella érsek.
Ferenc pápa kérése az volt, hogy 2023-at szenteljék a II. Vatikáni Zsinat négy konstitúciója „újbóli felfedezésének” az egyházi esemény megnyitásának 60. évfordulója alkalmából. A dikasztérium közzétette a Zsinati jegyzeteket, egy 35 kis kötetből álló sorozatot a Dei Verbum, a Sacrosanctum Concilium, a Lumen Gentium és a Gaudium et Spes kezdetű dogmatikai konstitúciók tartalmáról. A jegyzeteket már lefordíttatta a spanyol püspöki konferencia a Cuadernos del Concilio címmel. Most fordítják a mexikói, brazil, cseh püspöki konferenciák, Indiában pedig angolra fordítják. Tekintettel a 2024-es évre, amelyet az imának szentelnek Ferenc pápa kérésére, a dikasztérium tanulmányozza az úgynevezett Ima iskolája felállításának lehetőségét, és azt tervezi, hogy közzétesz egy segédanyag-sorozatot, amelynek címe: Jegyzetek az imáról. Arra szeretné buzdítani a híveket, hogy fedezzék fel újra az ima értékét, amelyet támogat a nagy keresztény hagyomány.
A sajtótájékoztatón Fisichella érsek azt is bejelentette, hogy az Evangelizáció Dikasztériuma kiválasztotta a hivatalos szentévi himnuszra kiírt verseny győztesét: Francesco Meneghellót az olaszországi Mantovából, aki az olasz teológus és zenetudós Pierangelo Sequeri szövegét zenésíti meg.
A konferencia egyik legfontosabb eleme a szentévi naptár bemutatása volt, bár egyelőre csak a lényegesebb jubileumi eseményeket tartalmazza (a fiatalok, mozgalmak, konfraternitások, hitoktatók, a munka és az iskola világának szentéve). A szentév közeledtével fokozatosan frissül. A látogatók információkat kérhetnek a szentévről a zarándokközpontban: az információs pontot június 1-jén nyitják meg a Via della Conciliazione 7. szám alatt található épület egy részében, a Szent Péter-bazilika közelében. Május 10-től már információkat lehet taláni a szentév weboldalán is: www.iubilaeum2025.va. Az új portálon hamarosan kilenc (egyelőre hat) nyelven érhető el információ és már bemutatja a szentévi rendezvényekhez kapcsolódó legfontosabb tartalmakat, ideértve a Szent Péter- és a többi római bazilikák szentkapujáról szóló leírásokat – tájékoztatott Graham Bell prelátus, a dikasztérium szekciójának titkárhelyettese.
A híreket naponta frissítik, és idén szeptembertől kezdve a zarándokok regisztrálhatnak a szentévi rendezvényekre és a szentkapu-zarándoklatra. Ettől kezdve a regisztráció utáni személyes oldal is aktív lesz. A regisztrációt követően, a szükséges adatok megadásával a zarándokok megkapják digitális formában a zarándokkártyát, személyes QR-kóddal, amely a szentévi eseményekre való belépéshez és a szentkapu-zarándoklat szervezéséhez szükséges. Ennek a használatát nemcsak egyének, hanem csoportok számára is szánják.
Szeptembertől aktiválják a közösségimédia-oldalakat és az új jubileumi mobilalkalmazást, a Iubilaeum2025-öt is. Az iOS és az Android rendszerű okostelefonokra letölthető alkalmazás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hozzáférjenek az összes hírhez, amely már a weboldalon megtalálható, de megkönnyíti és gyorsabbá teszi a regisztrációt a szentévi eseményekre is, és személyre szabott információkat is biztosít.
A Jubileumi szentév hivatalos linkje: http://www.iubilaeum2025.va/
A szentmise zenei szolgálatát a Magyar Örökség díjas Angelica Leánykar végzi.
„A reményt akarjuk dalolni” – Ferenc pápa ünnepélyesen meghirdette a szentévet
A Szentatya vezette a 2025-ös szentévet meghirdető, Spes non confundit (magyarul: A remény nem csal meg) kezdetű bulla átadásának és felolvasásának szertartását, valamint az Úr mennybemenetele főünnepének második esti dicséretét a Szent Péter-bazilikában május 9-én késő délután.
Ferenc pápa az ünnepélyes vesperás keretében átadta az öt kontinens képviselőinek a Spes non confundit bullát, meghirdetve a 2025-ös szentévet, amely idén december 24-én, a vatikáni bazilika szentkapujának megnyitásával veszi kezdetét. (A húsvét utáni 40. napon ünnepli a világegyház Urunk mennybemenetelének napját, amely csütörtökre esik. Áldozócsütörtök liturgikus ünnepét hazánkban a következő vasárnapon tartjuk.)
Az alábbiakban a vesperás során elmondott teljes pápai homília fordítását közreadjuk.
Jézus öröménekek kíséretében ment föl a mennybe, ahol az Atya jobbján ül. Ő – amint az imént hallottuk – elviselte a halált, hogy mi az örök élet örökösei legyünk (vö. 1Pét 3,22 Vulg.).
Az Úr mennybemenetele tehát nem elbúcsúzás, nem elszakadás, nem tőlünk való eltávolodás, hanem küldetésének beteljesítése: Jézus azért szállt le hozzánk, hogy mi felemelkedhessünk az Atyához; leszállt, hogy felvigyen bennünket; alászállt a föld mélységeibe, hogy a Menny megnyílhasson felettünk. Legyőzte halálunkat, hogy mi életet kaphassunk, mégpedig örökre.
Ez reménységünk alapja: azáltal, hogy Krisztus fölment a mennybe, elvitte Isten szívébe várakozásokkal és kérdésekkel teli emberségünket, és „reménységgel tölt el minket, titokzatos testének tagjait, hogy követhetjük őt a mennybe, ahová mint az Egyház feje és az élet szerzője érkezett” (vö. Prefáció Urunk mennybemeneteléről).
Testvéreim, ez a meghalt és feltámadt Krisztusban gyökerező remény az, amelyet ünnepelni, befogadni és az egész világnak hirdetni akarunk a közelgő, hamarosan kezdődő szentévben.
Szüksége van reményre mindannyiunknak: szüksége van rá olykor megfáradt és sebzett életünknek, az igazságra, jóságra és szépségre szomjazó szívünknek, a semmilyen sötétség által ki nem oltható álmainknak.
Minden, bennünk és rajtunk kívül, reményért kiált, és minden, még ha nem tud is róla, Isten közelségét keresi.
Úgy tűnik – mondta Romano Guardini –, hogy korunk az Istentől való távollét ideje, amikor a világ dolgokkal tömi tele magát, az Úr szava pedig elhalkul. Guardini mégis azt mondja: „Ha viszont eljön az idő – és el fog jönni, miután a sötétséget legyőztük –, amikor az ember megkérdezi Istentől: »Uram, akkor hol voltál?«, akkor ismét azt a választ fogja hallani: »Közelebb, mint valaha!« Isten talán közelebb van a mi fagyos korunkhoz, mint a templomokban pompázó barokkhoz, a szimbólumok bőségében fürdő középkorhoz, a halállal fiatalos bátorsággal szembenéző korai kereszténységhez. […] Az Úr azonban várja […], hogy hűségesek maradjunk hozzá. Ebből egy nem kevésbé valódi hit fakadhat, sőt talán tisztább, s mindenképp erősebb, mint amilyen a belső gazdagság időszakaiban bármikor is volt” (Romano Guardini: Accettare se stessi, Morcelliana, Brescia, 1992, 72).
Testvéreim, a feltámadt és mennybe ment Úr adja meg nekünk annak kegyelmét, hogy újra felfedezzük a reményt – fedezzük fel újra a reményt! –, hogy hirdessük a reményt, hogy építsük a reményt!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media